Megjelenik minden hónap 5-én
VIII. évfolyam 10. szám, 2026. október (96.)
A mostani számból:
„A világ legszebb regényének ma is Goethe Wilhelm Meisterét tartom, ami arról szól, hogy minden szabad, minden lehet, egyre gyarapodunk, minden a javunkat szolgálja, és avval ér véget, hogy merjünk boldogok lenni. A belga Ligne herceg, Goethe kortársa pedig arról írt, hogy legnagyobb hősiesség az öröm. A koruk? A véres francia forradalom, Napóleon háborúi, felkelések, forradalmak szerte Európában, börtönök, bitófák és szörnyűséges járványok. (…) Ma pedig a teljes reményvesztettség és kilátástalanság érvei sorakoznak és torlódnak egymásra, szikrányi fényt sem engednek maguk közé. A kitűnő szlovén filozófus, Slavoj Žiżek nem az öröm bátorságáról, hanem a reménytelenség bátorságáról értekezik.”
Én az is-is pártján állok – interjú Kenyeres Zoltánnal
„Amióta az ember feltalálta a műanyagot, tudja, hogy egy növekvő szemétdombon él (ezen a szemétdombon sarjadt a Mesterséges Intelligencia is), és azzal vigasztalja magát, hogy Isten mindmáig nem csapott az asztalra. Vajon, miért nem tette?”
Keserű Zoltán: Sorok a Mesterséges Intelligenciának
„Ray Kurzweil, a Google jövőkutatója, aki a leghíresebb ezen a területen, évtizedek óta(!) következetesen fenntartja azt a jóslatát, hogy az MI 2029-re eléri egy ember intelligenciáját (átmegy a Turing-teszten)… Ben Goertzel kutató pedig azt vallja, hogy 2031-re elveszíthetjük az ellenőrzést az önmagát fejlesztő szuperintelligencia felett…”
– beszélgetések egy MI-vel –
„A tenger, benne az öböl, amelyik Menelaosz, Agamemnon és Odüsszeusz hajóit ringatta. Délelőttönként tükörsima, jó úszni bójától bójáig, egyik hajótól a másikig és tudni, hogy tíz óránál Nemea, tíz óra tíznél Türinsz és Mükéne…”
Józsa Ágnes: Mancika Mükénében
„Az újságparírt, amelybe a palackot bebugyolálta, kiteregette az aszfaltra, a kabát belső zsebéből fehér kenyeret húzott elő, nadrágzsebéből kis pohár is előkerült. Töltött a borból, aztán megszólalt:
‒ Uram, megkínálhatom önt ebből a kis vörösborból?
Clochard volt, nem koldus…”
Illés György: Párizsi levél
„…aznap, amikor összeültek a próbateremben, telefonált, közölni akarta az íróval a jó hírt. Lili, Sarkadi felesége vette fel a telefont… Sarkadi az előző éjszakán szörnyet halt, lezuhant a Bécsi utca aszfaltjára, amikor Kondor Béla festőművész műterméből a távozó társaságot megelőzendő az esőcsatornán akart lejutni az utcára.”
Szakonyi Károly: Egy szerény zseni
„Mindennél nagyobb szörny a kötelesség.”
Miskovics Anna: Sárga arany
TARTALOMJEGYZÉK
a 95 éves Szakonyi Károly köszöntése
Farkas László: Novellista vagy drámaíró? (részletek)
Szakonyi Károly: Vallomás
versek
Mohai V. Lajos: Színezüst
Kállai Katalin: Ősz volt (lassú)
Kalász István: Csend
Pakó L Szilvia: szegényország
Egry Artúr: Pancreas teszi a dolgát
próza, dráma
Jolsvai András: Minden gromek és papinek (regény, V. rész)
Zalai Károly: A ló másik oldalán – ‘Franz Marc regénye’ (VIII. rész)
Miskovics Anna: Sárga arany
Béres Attila: Lópikula
Sumonyi Zoltán: Toldi szerelme
Sári László: Meleg tengerek
Keserű Zoltán: Sorok a mesterséges intelligenciának
Balogh István: Nagyszünet tanulmányok , cikkek
Kenyeres Zoltán: Én az is-is pártján állok – Bocsik Balázs interjúja
Szakonyi Károly: Egy szerény zseni (Pártos Géza)
Tüskés Gábor: Bárdosi Németh János egyik Babits-versének kéziratáról
„szaporátlan kotró” – Örkény után, szabadon
Schubert András: Mi vagyok én? (Kérdés Arany Jánoshoz)
mesterséges intelligencia
A nonmodern modernsége, avagy ami ennél is fontosabb – beszélgetések egy MI-vel
kora őszi utazások
Józsa Ágnes: Mancika Mükénében
Illés György: Párizsi levél
látvány és művészet
Szabó Noémi: Jelenés/Dialógok – Baksai József képei és Kállai Katalin versei – A K Galéria kiállítása
múzeumfaló
Jolsvai András: Egy ház a körúton
Tanyi Adrienne fotóival