VIII. évfolyam 7. szám, 2026. július (93.)

Megjelenik minden hónap 5-én

VIII. évfolyam 7. szám, 2026. július (93.)

A mostani számból:
„itt van a focipálya is
ahol anyámba kellett volna csapjon a villám…”
                                   Pakó L. Szilvia: Inzert

„Csak a szürke mindennapok! Ugyanaz, amit az emberek ezer éve élnek. Kibírhatatlan egyhangúság! Nézd meg a költőket! Ez a Rimbaud egyszerűen fogta magát és elhajózott Afrikába. Verlaine és Baudelaire is azt csinálta, amit akart. Nem hagyták, hogy megkössék a kezüket konvenciók!”
                                  Zalai Károly: A ló másik oldalán

„…balettet tanult, és Viscussi balett mester már 13 évesen felléptette, sőt turnékra vitte. És ha a josefstadti  teátrum egyik előadásán Max Reinhardt, a Deutsches Theater neves rendezője nem figyel fel ’a pozsonyi lányra’ – ahogy kedélyeskedtek láttán a bécsiek – táncosként futott volna be művészi pályát.”
                                Szakonyi Károly: „A pozsonyi magyar lány”

„Igaz, ez a lány októberre
érkezett csak az egyetemre,
s belengte rögtön sok talány”
                              Sumonyi Zoltán: A kiürült éden

„Mire gondolhatunk, amikor Esti az élet mély értelmére és változatosságára utal? Valószínűleg arra, hogy az emberi történések megfejthetetlenek…”
                            Mohai V. Lajos: „Bácska a mi Gascogne-unk”

„…akkoriban jött divatba Gauguin. Gurlitt elküldte hát Pechsteint Palaura, mely akkor éppen német gyarmat volt, hogy félmeztelen benszülötteket és teljesen meztelen vízidisznókat fessen, az most nagyon kelendő Európában.”
                           Jolsvai András: Pechstein pechje

„Ezekkel a fránya csillagképekkel én sohasem tudtam megbarátkozni. A kép alapján én ezt is inkább egy genetikailag módosított háromszögfejű dakszlinak mondanám, mint Nagy Kutyának.”
                       Schubert András: Milyen szaga lehet a Szíriusznak?

„A kocsma neve: utópia. Nyitás záráskor.”
                        Marafkó László: Agytekercs

TARTALOMJEGYZÉK

Shakespeare-től a „Gyilkos kapcsolóig” – beszélgetés egy AI modellel

 versek
Sumonyi Zoltán: A kiürült éden – Katáng Mihály ifjúsága (A negyedik barlangkép)
Kalász István: valóban
Pakó L Szilvia: 22. vers; az aszkéta lánya fehérben; inzert
Barnás Márton: Változás; Vezetés; Jim  

vers és köszöntés
Mohai V. Lajos: Kusza négysorosok, Kanizsa
Szemes Péter: Az örök kanizsai köszöntése (Mohai V. Lajos 70 éves)

 próza, dráma
Jolsvai András: Minden gromek és papinek (regény, II. rész)
Zalai Károly: A ló másik oldalán – ‘Franz Marc regénye’ (V. rész)
Béres Attila: Lázadó Odüsszeusz (operaszüzsé versekkel)

tanulmányok , cikkek

Illés György: Se Kiskőrös se Félegyháza (az orgoványi csárda legendája)
Sári László: Kisvilágunk 
Norman Károly: A sztrók

színház, emlék
Szakonyi Károly: „A pozsonyi magyar lány” (Bulla Elma)

Kosztolányi Dezső hagyatéka
Mohai V. Lajos: „Bácska a mi Gascogne-unk”: irónia és önirónia

Asztrológia, Alkímia, Álkémia vagy más Áltudomány
Schubert András: Milyen szaga lehet a Szíriusznak? (A dadaizmus és a dataizmus párhuzamos univerzumainak mágikus realista randevúja egy kiérdemesült vegyész elméjében)

„szaporátlan kotró” – Örkény után, szabadon
Marafkó László: Agytekercs

 olvastuk
Száraz Miklós György: Legendás Budavár
A Kiadó ajánlása

II. Rákóczi Ferenc: Vallomások I., II., III. kötet; Emlékiratok; Tanulmányok
Tüskés Gábor: II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi írásainak új kiadásáról

Kutszegi Csaba: Az eltűnt Aléna nyomában
a Kiadó és a Szerző ajánlása

  látvány és művészet
Józsa Ágnes: Vízvillany – az Első Magyar Látványtár kiállítása
Józsa Ágnes: Utak és útkereszteződések – III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2026, Műcsarnok
Kállai Katalin: Mítikus ősképeink (‘Az ünnepről magunk közt szólva’ – kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelep századik évfordulóján)

Kállai Katalin: Mítikus ősképeink (‘Az ünnepről magunk közt szólva’ – kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelep századik évfordulóján)

 múzeumfaló
Jolsvai András: Pechstein pechje
Tanyi Adrienne fotóival