Versek – Oldal 25

Mikor csalóra adod a voksod:
tudod-e, mit teszel?
Mikor a karvalyt hattyúnak mondod:
tudod-e, mit teszel?
Mikor sugárként hódolsz a ködnek:
tudod-e, mit teszel?
Mikor nem sírsz, ha másokat ölnek:
tudod-e, mit teszel?
Mikor gyáván vagy színlelve tapsolsz:
tudod-e, mit teszel?
Mikor botlás csak, hogy igazat szólsz:
tudod-e, mit teszel?
Mikor mosolygod csak, ami sanda:
tudod-e, mit teszel?
Mikor vak, süket vagy készakarva:
tudod-e, mit teszel?

Mikor nem hallod kételyedet meg
s nem nézed azt, mi kínos szemednek:
tudod-e, mit teszel?

Ha tudod – sírig élj megvetésben.
Ha nem – megbocsát Isten.
De én nem.

Baranyi Ferenc: Tudod-e, mit teszel? (2012)

Kategória: Versek

Konczek József: Szívsajdító; Titkos üzenet

Balla Zsófia: Gyimes: Az én Jasznaja Poljanám; Hazatérés (részletek)

Fábián István: A látogató II.

Nógrádi Gábor: Esszéversek (Amikor; Mi rosszat…?; Nem én)

Győri László: A szarvasok dala

Kalász István: kertváros – a rét két telek között

Vári Attila: Hintáztató

Farkas Árpád: A kályhák lázadása

Juhász Ferenc: Az igen reménye (egy verspróza, autográf kézírással)

Petőfi Sándor: Van egy marok föld…