Versek – Oldal 37

Mikor csalóra adod a voksod:
tudod-e, mit teszel?
Mikor a karvalyt hattyúnak mondod:
tudod-e, mit teszel?
Mikor sugárként hódolsz a ködnek:
tudod-e, mit teszel?
Mikor nem sírsz, ha másokat ölnek:
tudod-e, mit teszel?
Mikor gyáván vagy színlelve tapsolsz:
tudod-e, mit teszel?
Mikor botlás csak, hogy igazat szólsz:
tudod-e, mit teszel?
Mikor mosolygod csak, ami sanda:
tudod-e, mit teszel?
Mikor vak, süket vagy készakarva:
tudod-e, mit teszel?

Mikor nem hallod kételyedet meg
s nem nézed azt, mi kínos szemednek:
tudod-e, mit teszel?

Ha tudod – sírig élj megvetésben.
Ha nem – megbocsát Isten.
De én nem.

Baranyi Ferenc: Tudod-e, mit teszel? (2012)

Kategória: Versek

Gömöri György – Mi lesz a papagáj-tulipánból?

Sumonyi Zoltán – Az elszabadult Gólem; „Új évezred felé”

Benke László – A boldog magány; Jelek tavaszi kertben

Ágh István – Világvégi otthonom; Élő verőfény; (Anyámnak elég oka)

Baranyi Ferenc: Öregapám – Jóna Dávid: Dédapám

Sára Júlia – Ösvény

Balla Zsófia – Most jó sorom van; A szép fegyverkovácsné levele

Mészöly Miklós – Nikla

Kiss Benedek: A borokrul

Gömöri György: Karantén-monológ