Versek – Oldal 47

Mikor csalóra adod a voksod:
tudod-e, mit teszel?
Mikor a karvalyt hattyúnak mondod:
tudod-e, mit teszel?
Mikor sugárként hódolsz a ködnek:
tudod-e, mit teszel?
Mikor nem sírsz, ha másokat ölnek:
tudod-e, mit teszel?
Mikor gyáván vagy színlelve tapsolsz:
tudod-e, mit teszel?
Mikor botlás csak, hogy igazat szólsz:
tudod-e, mit teszel?
Mikor mosolygod csak, ami sanda:
tudod-e, mit teszel?
Mikor vak, süket vagy készakarva:
tudod-e, mit teszel?

Mikor nem hallod kételyedet meg
s nem nézed azt, mi kínos szemednek:
tudod-e, mit teszel?

Ha tudod – sírig élj megvetésben.
Ha nem – megbocsát Isten.
De én nem.

Baranyi Ferenc: Tudod-e, mit teszel? (2012)

Kategória: Versek

Kassai Franciska – „Gyönyörű-kék itt az ég”

Ádám Tamás – Felhevült kövek

Kemény István – Királynő gyerekkori költeménye, Jó álom állatokkal

Ágh István – Üdvözlet Juhász Ferencnek

Konczek József – Konc; Madársors

Serfőző Simon – Messzeségek elhullása

Benke László – Ketten a forrásnál

Ádám Tamás – Készültem hiányodból

Sára Júlia – Ősz

Kemény István – A távoli Olümposz; Elégiácska; Egy kívánság