Szerző: monika

VI. évfolyam 6. szám, 2024. június (68.)

TartalomjegyzÉk

 versek
Sumonyi Zoltán: A naptár képei – 2024 Február
Kállai Katalin: a Most melankolikus ciklusból
(Vers nélkül befejezetlen; Elválaszt)
Benke László: A nyolcvanegyedik felé;
Kötekedő hangnemben
Búzás Huba: Andok fölött kering a dal
Turczi István: Leköt a létezés (Kormos István sakktáblája);
Szaniszló szerint a másvilág (Kálnoky holtidényben)
Béres Attila: Vissza nem küldött kézirataim
Jóna Dávid: Nem tudom mit érzek;
Zsigmond István rajzával

Juhász Zsuzsanna: Dühöngyilkosok

 próza, dráma
Szakonyi Károly: Bésame Mucho (novella)
Horváth Péter: Kutyaszótár – Cincili szerint a világ (regényrészlet)
Jolsvai András: Szoba kiadó (regény, XIV. rész)
Kelecsényi László: A feledés veszedelme (regény, 2. rész)
Száraz Miklós György: Terézia Mária (részlet)
Zalai Károly: Molière színre lép (novella)
Sumonyi Zoltán: Eredeti hamisítvány
Marafkó László: Emlékszögek
Schubert András: Történetek a Bárkabárból (4. történet)
zenei melléklettel

 fantasztikus
Balogh Z. Arthur: Fények
Norman Károly: Károly – Manó 1.

 tanulmányok , cikkek
Kenyeres Zoltán: Rezignáció
Sári László: A kövek ébredése
Fráter Zoltán: Századfordulós párhuzamok
az induló Csáth novelláiban
Gintli Tibor: Lélektani érdekeltség és anekdotikus
elbeszélésmód Krúdy Utolsó szivar az Arabs szürkénél
című novellájában
Széchenyi Ágnes: A prózaíró Szép Ernő
Illés György: Kaffka Margit
Illés György: Gavrilo Princip lábnyomai
Farkas László: Fergeteges Új Írás-matiné a Zeneakadémián

 olvastuk
Baranyi Ferenc: Hova érkeztem?
– Pályám hét évtizede
Baranyi Ferenc: Előszó és utószó

Jolsvai András: Édesszájúak
A Kiadó ajánlása

Gömöri György: Norwidtól Herbertig
A Kiadó ajánlása

 múzeumfaló
Jolsvai András: Hát ez isteni!
Tanyi Adrienne fotóival

 

 

Móricz Zsigmond: Görgey Artúr

…. A Rákóczi-féle vesztett forradalom után vetődött fel először, hogy a magyar koronát felajánlották Nagy Péternek, az orosz cárnak. Ugyanígy a vesztett (48/49-es) forradalom után támadt az idea, hogy Magyarország orosz protekturátust kérjen.

Magyarországot Szent István szakította el Keletről. Hogy helyes volt-e, azt ezer év mutatta meg. Ha Szent István Keleten marad, akkor Magyraország régen beolvadt volna az orosz impériumba. Ugyenez történik a Rákóczi-Bercsényi, vagy a Kossuth-Görgei-indítvány esetén is s ma benn vagyunk az orosz világban.

—Bizonyos, hogy az utolsó évezred a magyarságot Nyugat gyermekévé tette. Keleti gyökereken maradt, de nyugati az egész kultúránk s világ-s eszmerendszerünk, ezt az orosz abszolutizmus összetörte s megsemmisítette volna. Vagy ki vágyik az orosz befolyásra, akár a múltban, akár a jelenben?

Nyugat 193o/13.sz.