VII. évfolyam 11. szám, 2025. november (85.)

A mostani számból:
   „Ó, azok a bukolikus mezők! Nem látszanak innen, Vergilius mester!
Bárányai embermód zokognak, pásztorai sípjukat orvul kettétörték.”
                                     Balogh István: Vergiliusszal a bálban

„Az olvasás szabadságát kényszeríti rám, nem mást, azt, hogy pontot tegyek kedvem szerint, bekezdést nyissak, esetleg párbeszédet csináljak… Bevon a regényírásba.”
                                   Kenyeres Zoltán: Egy olvasás története – 
                                   
Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

„Abban, ahogy az elvadult képzeletű alany felidézi a kiszemelt szerelmi partnert, nincs köszönet… A kedvest a vers első két sora, majd a második strófa első mondata halottként ábrázolja…”
                                   Tverdota György: Magány (J. A. verséről)

„Papa, négy év elárvult szomorúság után Juditkát választottad végül… Igazad van, így kell ezt csinálni, tiszta tudattal, súlyos betegség nélkül, túl a 87. éven, pár nap alatt befejezni a már befejezett életművet.”
                                  Ágh Zsófia: Papa,

„Nincsen halál. Chaplin táncol, Garbo remegteti a szempilláit, Bogart cigarettára gyújt, Cybulski vonatra ugrik.”
                                Kelecsényi László: Mikor szerettem bele Törőcsik Mariba?

„A Golden Repair a japán  „aranyjavítás” módszere, amely nem a törések, hibák eltüntetésére törekszik, sokkal inkább kiemeli azokat, felmutatva a bennük rejlő szépséget.”
                                 Józsa Ágnes: Finom illesztés

TARTALOMJEGYZÉK

 versek
Mohai V. Lajos: Közönyös a fény
Balogh István: Vergiliusszal a bálban
Egry Artúr: mi kósza Lobók
Kállai Katalin: kutya, arányok

próza, dráma
Zalai Károly: Avignoni emlék (regény XVI. rész.)
Jolsvai András: Barátságos arcot kérek! (regény, VL. rész)
Sumonyi Zoltán: Mariska néni a Stanfordon
Javorniczky István: Levelek anyámnak (12. rész)

tanulmányok , cikkek
Kenyeres Zoltán: Egy olvasás története
(Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér)
Illés György: Zaklatások egy életen át (Czuczor Gergely)
Téglás János: „Mintha Blondin talicskáján gubbasztanék”
(Babits utolsó előtti nyara Esztergomban)
Sári László: Géza szaháb (Bertalanfy Gézáról)
Marafkó László: Az eltűnt Jövendők nyomában
Kelecsényi László: Mikor szerettem bele Törőcsik Mariba?

József Attila 120
Tverdota György: Magány

 „szaporátlan kotró” – Örkény után, szabadon
Béres Attila: Kócs a kastélyban
Schubert András: Mi folyik itt?
Norman Károly: Önéletrajz 

olvastuk
Tverdota György: A város peremén – Az érett József Attila
a Kiadó ajánlása

 Zalai Károly: Ha neandervölgyi vagy
Kerékgyártó István: Zalai Károly új könyvéről

Pokorny Lia: A majdnem tökéletes boldogság receptje és 99 kérdés függő játszmákról Rendi Marihoz
Papp János ajánlója

Búzás Huba: Eladatlan ódáim
Szakonyi Károly ajánlása

  látvány és művészet
Józsa Ágnes: Finom illesztések – Golden Repair a Ludwig Múzeumban

 múzeumfaló
Jolsvai András: Idő, utazás
Tanyi Adrienne fotóival

in memoriam Ágh István
Ágh István: Siratók után
Ágh Zsófia: Papa

VII. évfolyam 10. szám, 2025. október (84.)

A mostani számból:
 Ahogy a hegy patakhajának,
nekidől versem a mindenség dalának,
de talán nem haragszik érte,
ha paripához koccan a kiscsikó térde.”
                                  Jóna Dávid: Találkozás Attilával Lillafüreden

„Az életrajzi hátteret fürkésző kíváncsiság visszakereste múltjában azokat a partnereket, akikről feltételezhető volt, hogy az átlagosnál mélyebb nyomot hagytak a költő lelkében…”
                                  Tverdota György: Az a szép, régi asszony

„…lassan, észrevétlenül kettévált a magyar költészet. Egyik oldalon tovább él és gyarapodik az a társadalmi antropológia vonulat, amely a 18. századtól kezdve meghatározta líránkat, és gondolatköreibe elsősorban a nemzet és haladás kérdéseit vonta… A másik vonulatot az elvontabb, filozófiai – mégpedig ontológiai – fogantatású költészet alkotja. Ez nem az élet, hanem a lét értelmét keresi.”
                                   Kenyeres Zoltán: Töredék Hamletnek

„Az élet mindenféle tanulsága egy nagy agyaghegyben lapuló morzsa, és ami kibányászható lenne belőle, azt mostanában szövegnek nevezik, értelmezhető keretben foglalása reménytelen, a posztmodern militáns hadoszlopai megsemmisítő cunamiként söpörték el a menthető folytatás lehetőségét…”
                                  Béres Attila: Fragment

 „…megint egyedül van, tele gerjedelemmel. És ez lerítt róla, valószínű ezért fényképezte le Brassai úgy ezt az oszlopot, mintha egy óriási fallosz volna, amely beledöfi magát a koromfekete égbe.”
                                  Zalai Károly: Avignoni emlék

„ VS – nevezzük őt így a továbbiakban – évente bonyolódik újabb meg újabb nőügyekbe. Kamaszkora a dzsentri-társadalom tévútjain zajlik: gyakran berúg, dohányzik, és szorgosan látogatja a fizetett szerelem intézményeit. (Csak tudnánk, hogy mit művel ott a lányokkal?)”
                                Kelecsényi László: Krúdy ürügyén – Vay Saroltáról

 TARTALOMJEGYZÉK

 versek
Kalász István: Legyen
Kállai Katalin: Kérdőív
Mohai V. Lajos: A hamuszín horizontról
Egry Artúr: A bársony
Jóna Dávid: Találkozás Attilával Lillafüreden

próza, dráma
Zalai Károly: Avignoni emlék (regény XV. rész.)
Jolsvai András: Barátságos arcot kérek! (regény, V. rész)
Miskovics Anna: Védőháló
Javorniczky István: Levelek anyámnak (11. rész)
Tadeusz Dworak: Fehér bálnák (Białe wieloryby)  színmű két részben,
Horváth Péter fordítása, 2. rész

tanulmányok , cikkek
Kenyeres Zoltán: Tandori Dezső: Töredék Hamletnek
Illés György: Szökés a börtönből (Bornemisza Péter)
Béres Attila: Fragment (tárca)
Sári László: Julián pasa
Marafkó László: Színház az egész… (tárca)
Kelecsényi László: Krúdy ürügyén – Vay Saroltáról

írók, barátok
Szakonyi Károly: Villon és Shakespeare

társadalom
Balogh István: A vágólány zuhanása

József Attila 120
Tverdota György: Az a szép, régi asszony

 mesterséges intelligencia
 Schubert András : MI-e vagy?

 „szaporátlan kotró” – Örkény után, szabadon
Norman Károly: Kosz

olvastuk
Engel Tevan István
Sumonyi Zoltán: Életműalbum a kifogyhatatlan fantázia mesteréről 

Fabricius Gábor: Merre vagyok arccal előre
A Kiadó és a Szerző ajánlása

  látvány és művészet
Józsa Ágnes: Minden múlt a múltam – Fortepan ABC a Kieselbach Galériában
Kállai Katalin: „Ablakok” – a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum Ruzicskay alkotóházának kiállításáról

 múzeumfaló
Jolsvai András: Van min csodálkozni
Tanyi Adrienne fotóival

in memoriam Sajdik Ferenc
Szakonyi Károly: Elment a mesés karikatúrák mestere