Kategória: Egyéb

VIII. évfolyam 7. szám, 2026. július (93.)

VIII. évfolyam 7. szám, 2026. július (93.)

A mostani számból:
„itt van a focipálya is
ahol anyámba kellett volna csapjon a villám…”
Pakó L. Szilvia: Inzert

„Csak a szürke mindennapok! Ugyanaz, amit az emberek ezer éve élnek. Kibírhatatlan egyhangúság! Nézd meg a költőket! Ez a Rimbaud egyszerűen fogta magát és elhajózott Afrikába. Verlaine és Baudelaire is azt csinálta, amit akart. Nem hagyták, hogy megkössék a kezüket konvenciók!”
Zalai Károly: A ló másik oldalán

„…balettet tanult, és Viscussi balett mester már 13 évesen felléptette, sőt turnékra vitte. És ha a josefstadti  teátrum egyik előadásán Max Reinhardt, a Deutsches Theater neves rendezője nem figyel fel ’a pozsonyi lányra’ – ahogy kedélyeskedtek láttán a bécsiek – táncosként futott volna be művészi pályát.”
Szakonyi Károly: „A pozsonyi magyar lány”

„Igaz, ez a lány októberre
érkezett csak az egyetemre,
s belengte rögtön sok talány”
Sumonyi Zoltán: A kiürült éden

„Mire gondolhatunk, amikor Esti az élet mély értelmére és változatosságára utal? Valószínűleg arra, hogy az emberi történések megfejthetetlenek…”
Mohai V. Lajos: „Bácska a mi Gascogne-unk”

„…akkoriban jött divatba Gauguin. Gurlitt elküldte hát Pechsteint Palaura, mely akkor éppen német gyarmat volt, hogy félmeztelen benszülötteket és teljesen meztelen vízidisznókat fessen, az most nagyon kelendő Európában.”
Jolsvai András: Pechstein pechje

„Ezekkel a fránya csillagképekkel én sohasem tudtam megbarátkozni. A kép alapján én ezt is inkább egy genetikailag módosított háromszögfejű dakszlinak mondanám, mint Nagy Kutyának.”
Schubert András: Milyen szaga lehet a Szíriusznak?

„A kocsma neve: utópia. Nyitás záráskor.”
Marafkó László: Agytekercs

TARTALOMJEGYZÉK

Shakespeare-től a „Gyilkos kapcsolóig” – beszélgetés egy AI modellel

 versek
Sumonyi Zoltán: A kiürült éden – Katáng Mihály ifjúsága (A negyedik barlangkép)
Kalász István: valóban
Pakó L Szilvia: 22. vers; az aszkéta lánya fehérben; inzert
Barnás Márton: Változás; Vezetés; Jim  

vers és köszöntés
Mohai V. Lajos: Kusza négysorosok, Kanizsa
Szemes Péter: Az örök kanizsai köszöntése (Mohai V. Lajos 70 éves)

 próza, dráma
Jolsvai András: Minden gromek és papinek (regény, II. rész)
Zalai Károly: A ló másik oldalán – ‘Franz Marc regénye’ (V. rész)
Béres Attila: Lázadó Odüsszeusz (operaszüzsé versekkel)

tanulmányok , cikkek

Illés György: Se Kiskőrös se Félegyháza (az orgoványi csárda legendája)
Sári László: Kisvilágunk 
Norman Károly: A sztrók

színház, emlék
Szakonyi Károly: „A pozsonyi magyar lány” (Bulla Elma)

Kosztolányi Dezső hagyatéka
Mohai V. Lajos: „Bácska a mi Gascogne-unk”: irónia és önirónia

Asztrológia, Alkímia, Álkémia vagy egyéb Áltudományok
Schubert András: Milyen szaga lehet a Szíriusznak? (A dadaizmus és a dataizmus párhuzamos univerzumainak mágikus realista randevúja egy kiérdemesült vegyész elméjében)

„szaporátlan kotró” – Örkény után, szabadon
Marafkó László: Agytekercs

 olvastuk
Száraz Miklós György: Legendás Budavár
A Kiadó ajánlása

II. Rákóczi Ferenc: Vallomások I., II., III. kötet; Emlékiratok; Tanulmányok
Tüskés Gábor: II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi írásainak új kiadásáról

Kutszegi Csaba: Az eltűnt Aléna nyomában
a Kiadó és a Szerző ajánlása

  látvány és művészet
Józsa Ágnes: Vízvillany – az Első Magyar Látványtár kiállítása
Józsa Ágnes: Utak és útkereszteződések – III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2026, Műcsarnok
Kállai Katalin: Mítikus ősképeink (‘Az ünnepről magunk közt szólva’ – kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelep századik évfordulóján)

 múzeumfaló
Jolsvai András: Pechstein pechje
Tanyi Adrienne fotóival

 

VIII. évfolyam 7. szám, 2026. július (93.)

VIII. évfolyam 7. szám, 2026. július (93.)

A mostani számból:
„itt van a focipálya is
ahol anyámba kellett volna csapjon a villám…”
Pakó L. Szilvia: Inzert

„Csak a szürke mindennapok! Ugyanaz, amit az emberek ezer éve élnek. Kibírhatatlan egyhangúság! Nézd meg a költőket! Ez a Rimbaud egyszerűen fogta magát és elhajózott Afrikába. Verlaine és Baudelaire is azt csinálta, amit akart. Nem hagyták, hogy megkössék a kezüket konvenciók!”
Zalai Károly: A ló másik oldalán

„…balettet tanult, és Viscussi balett mester már 13 évesen felléptette, sőt turnékra vitte. És ha a josefstadti  teátrum egyik előadásán Max Reinhardt, a Deutsches Theater neves rendezője nem figyel fel ’a pozsonyi lányra’ – ahogy kedélyeskedtek láttán a bécsiek – táncosként futott volna be művészi pályát.”
Szakonyi Károly: „A pozsonyi magyar lány”

„Igaz, ez a lány októberre
érkezett csak az egyetemre,
s belengte rögtön sok talány”
Sumonyi Zoltán: A kiürült éden

„Mire gondolhatunk, amikor Esti az élet mély értelmére és változatosságára utal? Valószínűleg arra, hogy az emberi történések megfejthetetlenek…”
Mohai V. Lajos: „Bácska a mi Gascogne-unk”

„…akkoriban jött divatba Gauguin. Gurlitt elküldte hát Pechsteint Palaura, mely akkor éppen német gyarmat volt, hogy félmeztelen benszülötteket és teljesen meztelen vízidisznókat fessen, az most nagyon kelendő Európában.”
Jolsvai András: Pechstein pechje

„Ezekkel a fránya csillagképekkel én sohasem tudtam megbarátkozni. A kép alapján én ezt is inkább egy genetikailag módosított háromszögfejű dakszlinak mondanám, mint Nagy Kutyának.”
Schubert András: Milyen szaga lehet a Szíriusznak?

„A kocsma neve: utópia. Nyitás záráskor.”
Marafkó László: Agytekercs

TARTALOMJEGYZÉK

Shakespeare-től a „Gyilkos kapcsolóig” – beszélgetés egy AI modellel

 versek
Sumonyi Zoltán: A kiürült éden – Katáng Mihály ifjúsága (A negyedik barlangkép)
Kalász István: valóban
Pakó L Szilvia: 22. vers; az aszkéta lánya fehérben; inzert
Barnás Márton: Változás; Vezetés; Jim  

vers és köszöntés
Mohai V. Lajos: Kusza négysorosok, Kanizsa
Szemes Péter: Az örök kanizsai köszöntése (Mohai V. Lajos 70 éves)

 próza, dráma
Jolsvai András: Minden gromek és papinek (regény, II. rész)
Zalai Károly: A ló másik oldalán – ‘Franz Marc regénye’ (V. rész)
Béres Attila: Lázadó Odüsszeusz (operaszüzsé versekkel)

tanulmányok , cikkek

Illés György: Se Kiskőrös se Félegyháza (az orgoványi csárda legendája)
Sári László: Kisvilágunk 
Norman Károly: A sztrók

színház, emlék
Szakonyi Károly: „A pozsonyi magyar lány” (Bulla Elma)

Kosztolányi Dezső hagyatéka
Mohai V. Lajos: „Bácska a mi Gascogne-unk”: irónia és önirónia

Asztrológia, Alkímia, Álkémia vagy egyéb Áltudományok
Schubert András: Milyen szaga lehet a Szíriusznak? (A dadaizmus és a dataizmus párhuzamos univerzumainak mágikus realista randevúja egy kiérdemesült vegyész elméjében)

„szaporátlan kotró” – Örkény után, szabadon
Marafkó László: Agytekercs

 olvastuk
Száraz Miklós György: Legendás Budavár
A Kiadó ajánlása

II. Rákóczi Ferenc: Vallomások I., II., III. kötet; Emlékiratok; Tanulmányok
Tüskés Gábor: II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi írásainak új kiadásáról

Kutszegi Csaba: Az eltűnt Aléna nyomában
a Kiadó és a Szerző ajánlása

  látvány és művészet
Józsa Ágnes: Vízvillany – az Első Magyar Látványtár kiállítása
Józsa Ágnes: Utak és útkereszteződések – III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2026, Műcsarnok
Kállai Katalin: Mítikus ősképeink (‘Az ünnepről magunk közt szólva’ – kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelep századik évfordulóján)

 múzeumfaló
Jolsvai András: Pechstein pechje
Tanyi Adrienne fotóival

 

VIII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM, 2026. JÚLIUS (93.)         Zalai Károly: A ló másik oldalán „…balettet tanult, és Viscussi balett mester már 13 évesen felléptette, sőt turnékra vitte. És ha a josefstadti  teátrum egyik előadásán Max Reinhardt, a Deutsches Theater neves rendezője nem figyel fel ’a pozsonyi lányra’ – ahogy kedélyeskedtek láttán a bécsiek – táncosként futott volna be művészi pályát.”                                 Szakonyi Károly: „A pozsonyi magyar lány” „Igaz, ez a lány októberre érkezett csak az egyetemre, s belengte rögtön sok talány”                               Sumonyi Zoltán: A kiürült éden „Mire gondolhatunk, amikor Esti az élet mély értelmére és változatosságára utal? Valószínűleg arra, hogy az emberi történések megfejthetetlenek…”                             Mohai V. Lajos: „Bácska a mi Gascogne-unk” „…akkoriban jött divatba Gauguin. Gurlitt elküldte hát Pechsteint Palaura, mely akkor éppen német gyarmat volt, hogy félmeztelen benszülötteket és teljesen meztelen vízidisznókat fessen, az most nagyon kelendő Európában.”                            Jolsvai András: Pechstein pechje „Ezekkel a fránya csillagképekkel én sohasem tudtam megbarátkozni. A kép alapján én ezt is inkább egy genetikailag módosított háromszögfejű dakszlinak mondanám, mint Nagy Kutyának.”                        Schubert András: Milyen szaga lehet a Szíriusznak? „A kocsma neve: utópia. Nyitás záráskor.”                         Marafkó László: Agytekercs TARTALOMJEGYZÉK Shakespeare-től a „Gyilkos kapcsolóig” – beszélgetés egy AI modellel  versek Sumonyi Zoltán: A kiürült éden – Katáng Mihály ifjúsága (A negyedik barlangkép) Kalász István: valóban Pakó L Szilvia: 22. vers; az aszkéta lánya fehérben; inzert Barnás Márton: Változás; Vezetés; Jim   vers és köszöntés Mohai V. Lajos: Kusza négysorosok, Kanizsa Szemes Péter: Az örök kanizsai köszöntése (Mohai V. Lajos 70 éves)  próza, dráma Jolsvai András: Minden gromek és papinek (regény, II. rész) Zalai Károly: A ló másik oldalán – ‘Franz Marc regénye’ (V. rész) Béres Attila: Lázadó Odüsszeusz (operaszüzsé versekkel) tanulmányok , cikkek Illés György: Se Kiskőrös se Félegyháza (az orgoványi csárda legendája) Sári László: Kisvilágunk  Norman Károly: A sztrók színház, emlék Szakonyi Károly: „A pozsonyi magyar lány” (Bulla Elma) Kosztolányi Dezső hagyatéka Mohai V. Lajos: „Bácska a mi Gascogne-unk”: irónia és önirónia Asztrológia, Alkímia, Álkémia vagy egyéb Áltudományok Schubert András: Milyen szaga lehet a Szíriusznak? (A dadaizmus és a dataizmus párhuzamos univerzumainak mágikus realista randevúja egy kiérdemesült vegyész elméjében) „szaporátlan kotró” – Örkény után, szabadon Marafkó László: Agytekercs  olvastuk Száraz Miklós György: Legendás Budavár A Kiadó ajánlása II. Rákóczi Ferenc: Vallomások I., II., III. kötet; Emlékiratok; Tanulmányok Tüskés Gábor: II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi írásainak új kiadásáról Kutszegi Csaba: Az eltűnt Aléna nyomában a Kiadó és a Szerző ajánlása   látvány és művészet Józsa Ágnes: Vízvillany – az Első Magyar Látványtár kiállítása Józsa Ágnes: Utak és útkereszteződések – III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2026, Műcsarnok Kállai Katalin: Mítikus ősképeink (‘Az ünnepről magunk közt szólva’ – kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelep századik évfordulóján)  múzeumfaló Jolsvai András: Pechstein pechje Tanyi Adrienne fotóival

VIII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM, 2026. JÚLIUS (93.)

A mostani számból:
„itt van a focipálya is
ahol anyámba kellett volna csapjon a villám…”
Pakó L. Szilvia: Inzert

„Csak a szürke mindennapok! Ugyanaz, amit az emberek ezer éve élnek. Kibírhatatlan egyhangúság! Nézd meg a költőket! Ez a Rimbaud egyszerűen fogta magát és elhajózott Afrikába. Verlaine és Baudelaire is azt csinálta, amit akart. Nem hagyták, hogy megkössék a kezüket konvenciók!”
Zalai Károly: A ló másik oldalán

„…balettet tanult, és Viscussi balett mester már 13 évesen felléptette, sőt turnékra vitte. És ha a josefstadti  teátrum egyik előadásán Max Reinhardt, a Deutsches Theater neves rendezője nem figyel fel ’a pozsonyi lányra’ – ahogy kedélyeskedtek láttán a bécsiek – táncosként futott volna be művészi pályát.”
Szakonyi Károly: „A pozsonyi magyar lány”

„Igaz, ez a lány októberre
érkezett csak az egyetemre,
s belengte rögtön sok talány”
Sumonyi Zoltán: A kiürült éden

„Mire gondolhatunk, amikor Esti az élet mély értelmére és változatosságára utal? Valószínűleg arra, hogy az emberi történések megfejthetetlenek…”
Mohai V. Lajos: „Bácska a mi Gascogne-unk”

„…akkoriban jött divatba Gauguin. Gurlitt elküldte hát Pechsteint Palaura, mely akkor éppen német gyarmat volt, hogy félmeztelen benszülötteket és teljesen meztelen vízidisznókat fessen, az most nagyon kelendő Európában.”
Jolsvai András: Pechstein pechje

„Ezekkel a fránya csillagképekkel én sohasem tudtam megbarátkozni. A kép alapján én ezt is inkább egy genetikailag módosított háromszögfejű dakszlinak mondanám, mint Nagy Kutyának.”
Schubert András: Milyen szaga lehet a Szíriusznak?

„A kocsma neve: utópia. Nyitás záráskor.”
Marafkó László: Agytekercs

TARTALOMJEGYZÉK

Shakespeare-től a „Gyilkos kapcsolóig” – beszélgetés egy AI modellel

versek
Sumonyi Zoltán: A kiürült éden – Katáng Mihály ifjúsága (A negyedik barlangkép)
Kalász István: valóban
Pakó L Szilvia: 22. vers; az aszkéta lánya fehérben; inzert
Barnás Márton: Változás; Vezetés; Jim

vers és köszöntés
Mohai V. Lajos: Kusza négysorosok, Kanizsa
Szemes Péter: Az örök kanizsai köszöntése (Mohai V. Lajos 70 éves)

próza, dráma
Jolsvai András: Minden gromek és papinek (regény, II. rész)
Zalai Károly: A ló másik oldalán – ‘Franz Marc regénye’ (V. rész)
Béres Attila: Lázadó Odüsszeusz (operaszüzsé versekkel)

tanulmányok , cikkek

Illés György: Se Kiskőrös se Félegyháza (az orgoványi csárda legendája)
Sári László: Kisvilágunk
Norman Károly: A sztrók

színház, emlék
Szakonyi Károly: „A pozsonyi magyar lány” (Bulla Elma)

Kosztolányi Dezső hagyatéka
Mohai V. Lajos: „Bácska a mi Gascogne-unk”: irónia és önirónia

Asztrológia, Alkímia, Álkémia vagy egyéb Áltudományok
Schubert András: Milyen szaga lehet a Szíriusznak? (A dadaizmus és a dataizmus párhuzamos univerzumainak mágikus realista randevúja egy kiérdemesült vegyész elméjében)

„szaporátlan kotró” – Örkény után, szabadon
Marafkó László: Agytekercs

olvastuk
Száraz Miklós György: Legendás Budavár
A Kiadó ajánlása

II. Rákóczi Ferenc: Vallomások I., II., III. kötet; Emlékiratok; Tanulmányok
Tüskés Gábor: II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi írásainak új kiadásáról

Kutszegi Csaba: Az eltűnt Aléna nyomában
a Kiadó és a Szerző ajánlása

látvány és művészet
Józsa Ágnes: Vízvillany – az Első Magyar Látványtár kiállítása
Józsa Ágnes: Utak és útkereszteződések – III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2026, Műcsarnok
Kállai Katalin: Mítikus ősképeink (‘Az ünnepről magunk közt szólva’ – kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelep századik évfordulóján)

múzeumfaló
Jolsvai András: Pechstein pechje
Tanyi Adrienne fotóival

VIII. évfolyam 6. szám, 2026. június (92.)

VIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2026. JÚNIUS (92.)

A mostani számból:
„…szerette a kezével fésülni a hajam
ő volt az egyetlen, aki nem valamiért volt velem”
Pakó L. Szilvia: Júliának

„Amikor a vízbeli létezésre, s vele együtt a hullámzás átélésére vágyakozunk, akkor a… felszabadulást óhajtjuk: azt a legelső élményt, azt a céltalan, ide-oda tartó mozgást, amelyet a születés előtt már átéltünk az anyaméhben.”
Széplaky Gerda: Emlékezzünk a vízre!

„Mi az anyanyelv? Az a csodálatos jelenség, amelyen anyánk először szólt hozzánk, és amelyen először szólalunk meg. Amely születésünk pillanatától kísér bennünket az életben, hogy képesek legyünk eligazodni a világban.”
Mohai V. Lajos: „Azt a lelket és a nyelvet”

„Osztrákok és magyarok, katolikusok és reformátusok nagy-nagy összeütközései mögött szerényen és alig ismerten húzódik meg egy sohasem tárgyalt írói tragédia: Bod Péter meghurcolása, halálba kergetése. A régi magyar literatúra egyik legnagyobb tudósa volt.”
Illés György: Zaklatás mindhalálig

„Érdemes megjegyezni, hogy az egyik szerzőt… – Eugene Garfieldet – magát is titulálták tudományos nagyapaként: a „Google nagyapjaként”. Meglehetősen bonyolult családi viszonyok…”
Schubert András: Friedrich Engels, a tudománymetria dédapja

„S hogy valóban volt-e valami vérségi kapcsolat az egykori hunok és magyarok között, azt is a jövő tudományának (genetika?) kell majd eldöntenie. (Az AI persze már tudja, de hülye lenne elárulni.)”
Jolsvai András: Etele (vissza) tér

TARTALOMJEGYZÉK

Balázs Zsolt: A puszta VízŐrzői

versek
Sumonyi Zoltán: A kiürült éden – Katáng Mihály ifjúsága (A harmadik barlangkép)
Kalász István: Most
Mohai V. Lajos: Vonulás; Kilazult kő
Egry Artúr:reveláció (megtestesülés 2008)
Kállai Katalin: Tájak…
Farkas Arnold Levente: akad az idő
Gohér Norbert Márk: Ex fonte (Forrás; Forrás; Forrás)
Barnás Márton: Csodák vannak; Levegőn; Barátság haiku
Pakó L Szilvia: Júliának

próza, dráma
Jolsvai András: Minden gromek és papinek (regény, I. rész)
Zalai Károly: A ló másik oldalán – ‘Franz Marc regénye’ (IV. rész)
Horváth Péter: Pacsirta, éjjel (dráma két vonásban) II. rész

tanulmányok , cikkek
Schubert András: Friedrich Engels, a tudománymetria dédapja
Illés György: Zaklatás mindhalálig (Bod Péter)
Sári László: Julián és a jótevők
Norman Károly: Sportlövészet-heurisztika

színház, emlék
Szakonyi Károly: „Ha nem játszhatom el Júliát, eljátszom a dajkát” (Tábori Nóra)

Kosztolányi Dezső hagyatéka
Mohai V. Lajos: „Azt a nyelvet és  a lelket”

„szaporátlan kotró” – Örkény után, szabadon
Marafkó László: Kontraposzt

olvastuk
Jolsvai András: Barátságos arcot kérek!
A Kiadó ajánlása

Sumonyi Zoltán: Tessék mondani, hol kell itt hadifogságba menni?   (Irodalmi anekdoták)
A Kiadó ajánlása

Illés György: Merénylet és bosszú
Farkas Monika: A bosszú ötven árnyalata

látvány és művészet
Józsa Ágnes: A digitalizáció és az analóg művészet kora
(André Kertész, a szentimentalista; Robert Capa: Magyar Riport 1948; LookBook; Vasarely don’t go Home!)

társasköri anzix
Kállai Katalin: Egyszeri olvasat (Baksai József és Kondor Attila A tudat hordozói című kiállításáról)
Széplaky Gerda: Emlékezzünk a vízre! (Lenkey-Tóth Péter Zúgó című kiállításáról)

múzeumfaló
Jolsvai András: Etele (vissza) tér
Tanyi Adrienne fotóival

Könyvhét június 11 – 14.
szerzőink ekkor dedikálnak

Illés György 12-én 16 órától és 13-án 15 órától (Merénylet és bosszú) Városháza Kiadó (Vörösmarty 52.)

Jolsvai András 12-én 17 órától (Barátságos arcot kérek!)
Kalligram Kiadó (Vörösmarty 5.)

Horváth Péter 13-án 15.30-tól (H. P. Bigest: Isten űrhajója fordítója)
Könyv Guru + Ad Librum (Vörösmarty 15.)

Sumonyi Zoltán 14-én 13 órától (Tessék mondani, hol kell itt hadifogságba menni?) Corvina Kiadó
(Vörösmarty 26.)